Ništa ne lebdi samo se zemlja okreće, ispod nje
gledam kroz zidove
Vučeš me svojom voljom u dubinu, a cigle se
raspadaju u šavove
Da, da, tako je, moj odgovor daljina nikada čuti neće
Jer ne gleda u mene već u poštanskog goluba i lizne
njegove markice
Džabe ti urlam i džabe te molim, eho moj pliva na
reci Tisi
Znaš ko je počinitelj, vidiš ga utorkom kako muva
ribe na žurkama
Udarim ga snažno, pada na zemlju. Seljaku na LSD-u,
šta si mislio?
Pošta bez markica ne funkcioniše i ne može na put
više, jadni golub.
Eci peci pec, ti si mali zec,
ja sam mala veverica, eci peci pec
Kuc-kuc-kuc, da li mogu da uđem? Da mi oprostite,
ja preklinjem vas.
Markice su trebale za sledeću žurku jer ova
fakultetska muzika je pravi užas!
Zašto to spominješ, poštom su došle, poštanski
golub već je izmiren,
Veliki put je on proš’o bez markice al’ banka sperme
je ipak zatvorena.
Stajala sam ispred njene kapije, s grčem u stomaku,
sama i besposlena ja,
Zašto sam išla? Od zajebancije već je mogla da se
oplode moji jajnici.
Deo sam postala zezancije i ne mogu da dobijem
dovoljno.
Uspomene blede, boli što dosad nije, idemo napred,
samo tečno.
Eci peci pec, ti si mali zec,
ja sam mala veverica, eci peci pec
Život je, život je polovičan, razgaziš svoje stripove
Duša je, duša polovična, razgaziš svoje stripove

Semmi se lebeg, csak forog a föld, alatta a falakon
tekintek át,
A mélységbe húzol akaratoddal és sávokra hullik a
téglarakás.
Igen, igen, igen válaszomat soha nem hallja meg a
messzeség,
Mert figyeli távol a postagalambnak bélyegét befaló
tettesét.
Hiába kiáltok, hiába kérlek visszhangom úszik a Tisza
vízén.
Tudod, a hunyót, hát keddenként látod és csajokat
hülyít a random izén.
Behúzok egyet, a földre esik. Te mit gondoltál LSD
paraszt?
A posta megáll a bélyeg nélkül, szegény galamb útja
elhalaszt!
Eci peci pec, ti si mali zec,
ja sam mala veverica, eci peci pec
Kopp, kopp, kopp, kopp, bejöhetek? A
bocsánatotokért esedezem,
a party frontra kellett a bélyeg, mert az
‘egyetemzene’ hát, veszedelem!
De minek is hozod fel, levélbe’ küldték, kárpótolva
lett a postagalamb,
nagy utat tett meg bélyeg nélkül, mégse nyitott ki a
spermabank.
A kapu előtt pedig reszkető gyomorral egyedül
álltam tétlenül,
de minek is mentem? Eleget basztatnak, attól a
petém megtermékenyül!
Szívatás, hivatás része lettem, eleget nem kapok,
nincs olyan.
Megkopik az emlék, fáj, ami nem fájt, haladunk előre
folyékonyan.
Eci peci pec, ti si mali zec,
ja sam mala veverica, eci peci pec
Felemás, felemás, felemás élet, taposod szét a
képregényed
Felemás, felemás, felemás lélek , taposod szét a
képregényed